A Társasházi Háztartás szaklap éves roadshow-jának kiemelt témája volt a társasházi közösségek által évek óta remélt pályázat, az Otthon Melege Program újabb forrásának megnyitása. A kelet-magyarországi turné idején aztán meg is érkezett a várva várt „ajándék”: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium február 23-án közzétette a 10 milliárd forintos kerettel elindított társasház-felújítási alprogram feltételrendszerét, így már ténylegesen volt miről és miért beszélni, eszmét cserélniük a közös képviselőknek, lakásszövetkezeti vezetőknek, szakembereknek.

Mindent vagy semmit?

Egyszerre mindent vagy egyáltalán semmit? – merül fel a kérdés sokakban, amikor felújításról, korszerűsítésről esik szó, hisz ennek eldöntését nagyban befolyásolja a meglévő tőke, és a hitelfelvétellel pótlandó büdzsé aránya.

A korszerűsítésnek ugyanis csak komplexen, teljes felújítással van értelme, azaz nem elég csak szigetelni vagy csak nyílászárót cserélni. A korszerűsítés csak akkor jár  minden lakó pénztárcáján mérhető megtakarítással, ha egy társasház „teljes felületét” érinti.

Mire adnak pénzt?
Az Otthon Melege Program keretében elvégezhetőek energetikai korszerűsítések, szabályozhatóság és mérhetőség kialakítása, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, gépészeti átalakítások, kazáncsere, valamint a megújuló energia beépítése, használatára való áttérés. A felújítás komplex megoldást eredményezhet (hőszigetelés, nyílászáró-csere, modern gépészet), önkormányzati segítséggel az 50 százalékos állami támogatás akár 66 százalékig is feltornázható. A pályázat során beadandó igazolások pedig a lakóközösség érdekét szolgálják (légellátási terv a penészedés ellen, tűzoltósági igazolások, statikai vizsgálat, a hitelfelvétel és törlesztés biztosítására pedig pénzügyi igazolások).

Ezt erősítette meg a konferenciasorozat valamennyi előadója, köztük Balázsné Papp Terézia, az OTP társasházi szakértője is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat csak teljes körű felújítást, korszerűsítést támogat, részmegoldásokban nem partner. Nyomás alatt állnak a háztartások, de a társasházak is, amikor a rezsicsökkentésre, illetve annak időtartamára gondolnak.

Vajon meddig lehet alacsonyan tartani a szolgáltatások, az energia árát, hogyan lehet további „rezsicsökkentést” elérni? – ezekre a kérdésekre egyértelműen az a válasz: csakis beruházással. Erre ugyan a jelenben költeni kell, de az anyagi ráfordítás megtérül. Senki sem önmaga ellensége, senki sem szereti az utcát vagy a szomszéd lakását fűteni, és közben kifizetni a horribilis távhődíjat – utalt a sokak által ismerős helyzetre a szakértő.

Egyedül nem megy

Balázsné Papp Teréz elmondta, hogy egy jól előkészített beruházással akár a költségek 40–50 százaléka is megtakarítható, a teljes körű felújítással pedig az energiafelhasználás 30-40 százalékkal csökkenthető. És így már meg is van egy hitel fedezete.

A korszerűsítési munkákhoz kellő önerő mellé ugyanis az állami támogatástól függetlenül vagy azt kiegészítve szükséges lehet hitel felvétele is. A lakóközösségek döntő többsége e ponton szokott elbizonytalanodni vagy meghátrálni, mert nem látják a hosszú távú előnyt, csak azt, hogy 3-5 éven keresztül valamivel többet kell a közös költséghez hozzátenni. Pedig a 3-5 évig fizetendő „plusz” valójában csak papíron jelentkezik, hisz a korszerűsítés révén kevesebb lesz a lakásonkénti fűtésdíj és a ház közös energiafogyasztása.

A társasházi szakértő véleménye szerint az önerőt is felhasználó (lakástakarék-pénztári megtakarítások, felújítási alap) beruházásokkal kis lépésekben lehet haladni, ami lehetővé teszi, hogy kevésbé „fájdalmasan”, ne egyszerre kelljen minden szükséges munkát elvégezni. Balázsné Papp Teréz hangsúlyozta: ha a társasháznak nincs lehetősége részt vennie az állami pályázaton, akkor se adja fel korszerűsítési terveit, hiszen az OTP Bank több megoldást is tud nyújtani: egyszerre akár kétfajta állami támogatású hitelkonstrukciót is meg tudnak célozni.

Sokkal szigorúbb feltételek

Mivel a pályázaton való részvétel feltételei jelentősen megszigorodtak, alaposan meg kell gondolni azt, hogy a társasházak kit választanak pályázatírónak. Kiss Gábor (Lizi London Kft.) úgy látja, hogy ebben rejlik a siker titka. A szakember szerint az, aki el akar indulni az Otthon Melege Programon, rá kell kapcsoljon, mert az április 30-i indulónapig több fontos kérdést is közgyűléseken kell eldönteniük a lakóközösségeknek, majd 50+1 százalékos szavazati aránnyal rábólintani.

A 10 milliárdos program legnagyobb szigorítását a pályázatírással foglalkozó szakember abban látja, hogy nincs lehetőség hiánypótlásra, legalább 2 felújítást be kell vállalnia a társasháznak, és jelentős előnyt élveznek azok a lakóközösségek, amelyek legalább 3 ponton korszerűsítenek. A pályázat része a kötelező érvényű hitelígérvény (amely már szinte a hitelszerződéssel egyenértékű), továbbá szükséges a kivitelezői szerződés.

A most meghirdetett pályázaton az 1946 és 2006. december 31. között kiadott engedéllyel épült minimum 5, maximum 60 lakásos távfűtéssel, házközponti fűtéssel vagy lakásonkénti egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást. Ha ez az első kör nem meríti ki a 10 milliárdos büdzsét, akkor jöhetnek a nagyobb lakóközösségek – tette hozzá.

Kiss Gábor felhívta a figyelmet arra a kimutatásra is, hogy Magyarországon a lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból korszerűtlennek nevezhető, egy átlagos panel épület például jelenleg „E” kategóriás besorolást kap a lakások zöldkártyáján. Meglehetősen komoly korszerűsítéssel akár az „A” kategóriát is elérheti. (Energetikai tanúsítvány szempontjából jelenleg 10 kategóriát különböztetnek meg hazánkban a legjobbnak számító „A+” besorolástól a rossz „I” besorolásig.)

Utalt arra is, hogy több, a társasházak életét befolyásoló szabályozás is módosult az idei év elejétől, vagy változik évközben, amelyek teljesítését, az azoknak való megfelelést szintén fel lehet fűzni a programra. Hogy mik is ezek a megváltozott szabályok, szabványok, cikkünk következő részében mutatjuk be.

Forrás: www.hazforum.hu